Kapcsolat

Patócs István

5700 Gyula, Békés megye

Tel: +36-20/5690349
E-mail: fustfarago1@gmail.com

Gyakori kérdések

» Mit épüljön a házamba: cserépkályha vagy kandalló?

Néhány dolog, amit érdemes mérlegelni a választás előtt:

  • A cserépkályha (nagy tömege miatt) lassan melegszik fel, viszont hosszan sugározza vissza a tárolt hőt.

  • A kandalló jóval gyorsabb fűtést ígér. Az általam javasolt magyar gyártmányú öntvény kandallóbetétek és szerelvények használatával, megfelelő fűtési technológiával ugyanaz a teljesítmény érhető el, mint egy cserépkályhával.

  • Érdemes szem előtt tartani az életritmust, a munkahelyi elfoglaltságot. A cserépkályha ideális működése mindennapi használattal érhető el, így az élettartama is évekkel növelhető, mint ha rendszertelenül, mindig hideg állapotából próbálják felfűteni. Ha pld dél körül gyújtunk be, délután háromra ég le a tüzelőanyag, ekkor el kell zárni a levegőztető nyílását. Így a kályha a legtöbb meleget délután négy és este nyolc között fogja leadni. De ha este öt után érünk haza, s ekkor kezdjük meg a felfűtést, este kilenctől éjjel egyig lesz a legmelegebb a lakásban. A kandallóval ez kiküszöbölhető, hiszen a begyújtás után negyed órával már melegít, a fűtési időtartam pedig kitolható.

  • A döntés során nem utolsó szempont, hogy egy falazott, vakolt külsővel épült kandalló átlag 40 %-kal kerül kevesebbe, mint egy cserépkályha.

  • A cserépkályha 15-20 évente átrakást igényel, a kandalló nem.

» Milyen tüzelőanyagot használhatok?

Lehetőleg száraz keményfát használjunk. Érdemes szellős helyes egy-két évig szárítani a tüzelőt, ezzel jelentős megtakarítás érhető el, illetve a tüzelőberendezés élettartama is növelhető. A nem száraz fából a víz elpárologtatása jelentős energia elvonással jár, ennek köszönhető, hogy a száraz keményfa átlagos fűtőértéke 15 Mj/kg, addig a vizes fáé csak 8 Mj/kg. A vizes fa ráadásul elkátrányosítja a tüzelőberendezést és a kéményt, rövidítve ezzel mindkettő élettartamát.

Fontos: a kályha, a kandalló és a kemence nem szemétégető! Nem ajánlatos műanyaghulladékot, gumit, rongyot, lábbelit, fáradt olajjal átitatott fűrészport a tűztérbe gyömöszölni, mert rövid időn belül megbosszulja magát.

Ráadásul a gumi magas kéntartalma az égési folyamat során kéndioxiddá, majd az égéstermékként keletkező vízpárával kénsavvá alakul, ami tetemes és visszafordíthatatlan károkat okoz.  

» Mennyi tüzelőanyag szükséges a fűtéshez?

Egy átlagos méretű, 130-150 m3 fűtésére alkalmas cserépkályha vagy kandalló napi 15-20 kg száraz keményfát igényel. Ez havonta 5-6 mázsa fa, hathónapos fűtési időszakot figyelembe véve évi 30-40 mázsa fát lehet számítani, Mai áron ez 70.000 – 100.000 Ft fűtésköltség évente. Kemény télen egyhavi gázszámla eléri ezt az összeget.

» Mikor szükséges átrakni, újjáépíteni a cserépkályhát?

  • Ha a csempék fugái közül, netalán a törött csempék repedésein át füst szivárog
  • Ha folyamatosan kátrányos, kormos szagot lehet érezni a szobában
  • Ha a belső szerkezet elkezd szétesni, hamuzásnál samott-, agyag-, tégladarabokat találni
  • Ha hiába fűtik, már nem melegít úgy, mint régen
  • Ha kézzel való nyomásra csempék mozdulnak meg a csempefalban
  • Ha valaha történt kályharobbanás, és a nyomás nem csak a fedést lökte le.

A cserépkályhák használattól, tüzelőanyagtól függően bizonyos idő után elhasználódnak. A széntüzelésűek előbb lehelik ki a lelküket, míg egy gondos gazdát szolgáló fatüzelésű kályha 20 évet is működik különösebb probléma nélkül.

Az átrakás során a kályhát szétszedik, majd a csempék kitisztítása után új belső építőanyag felhasználásával újra felépítésre kerül.

» Van-e különbség a cserépkályha és a csempekályha között?

Semmi, ez ugyanannak a dolognak a kétféle megnevezése.

» Mi vezethet szénmonoxid mérgezéshez?

A szénmonoxid tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik oxigénhiányos állapotban. Színtelen, szagtalan, csupán a szédülés, hányinger figyelmeztethet a jelenlétére. A belélegzett szénmonoxid a vér hemoglobinjához kötődve nem teszi lehetővé az oxigén felvételét, mivel nagyjából 250-szer erősebben kapcsolódik hozzá. Ezért már igen kis koncentrációban is tragédiát okozhat, a légtérben való 0,5 %-os jelenléte is néhány perc alatt eszméletvesztéshez, tíz perc után fulladásos halálhoz vezet.

A szénmonoxid-mérgezés tünetei: szédülés, hányinger, fejfájás. Ha zárt légtérben több emberen hasonló tünetet észlelünk, okkal gyanakodhatunk szénmonoxid mérgezésre. Első teendőként ajtók, ablakok nyitásával rögtön kereszthuzatot kell létrehozni, lehetőség szerint minél gyorsabban szabad levegőre kell vinni a mérgezettet.

Mi okozhatja a szénmonoxid-mérgezést?

  • Rossz huzatú, eltömődött, elöregedett, hibásan épített kémények
  • Rosszul megépített cserépkályhák, kandallók, átrakásra rég megérett kályhák
  • Tisztítatlan, eltömődött tüzelőberendezések
  • Elöregedett, hibás gázkészülékek
  • A tüzelési utasítások be nem tartása, figyelembe nem vétele.